2014. december 2., kedd

Altató

...vonásaidra hajtok álmot,
asszimmetriáid tökéletességén
merengek. Cipelsz szemeiddel át, 
borzongató, fekete folyókon.
Meg se rezzenek.
már nincs hatalmuk a szörnyeknek,
rémeim a kardjukba dőlnek.
én alszom az ágy alatt,
őrzöm előled őket.
aludj.

Fóbia

'Tivadar az új fóbiákat feltaláló hivatalban volt gyakornok, amikor észrevette, hogy irtózik a fóbiáktól. A zseniális felfedezése miatt főnöke vezető pozícióba léptette elő, ahonnan közös megegyezés alapján szép kis végkielégítéssel és egy 'az év dolgozója' oklevéllel távozott első napja reggelén.'

Csere - csere

Ha egyszer valakit nagyon össze akarok majd zavarni, veszek neki olyan takaróhuzatot, aminek mind a két vége gombos.

Nehéz


Az van a dobozban. Tedd el.
Zsebre tett kacatok közül,
kis megőszült nyaram.
Az örökölt kristálypohár aljában
porba halt pók anya.
Ami elszakadt is megfeszül.

A víz alatt arcod most is fiatal.

Megmaradunk gyereknek a felszín alatt.
Közben persze annyi minden salak
a bőrünkön ragadt.

Az van a dobozban. Vedd el.
Ha kértem is valaha érte,
nincs mára üres zsebem.
Ezt is önzésből adom,
feszült tőle a mellkasom.
Kérlek. 

Garzon

- Borzasztóan kellemetlen lesz amikor rájössz majd, hogy nem vicces vagy, hanem nevetséges. - Mondja Vánsági Jonatán a hentes, majd felsőbbrendűségét, valamint fizikai erőfölényét fitogtatva, félbecsapja 50. születésnapjára kapott edzett acél bárdjával az alumínium húspultot. 

- Semmi okod nincs rá, hogy sértegess. - válaszolja Somorjai Aladár a nyugdíjas, és három papírzacskót vesz elő marhabőr oldaltáskájából.

Kint a hófedte utcán Moskovics András, a rendőr fia cigarettára gyújt. A szemközti kávéházban épp lefő egy pohár tejhabos latte. 

Én egy zöldtapétás garzon halljában konyakmeggyet eszegetve sírok. És senkinek nem beszélek róla.

Lift

És azt álmodtad már, hogy egy liftben utazol, és nem tudod, hogy felfelé vagy lefelé visz?

Monokróm dialógus



- A nap az most lemegy, vagy feljön? Olyan rohadt egyforma már minden. Az is egyfajta semmi.

- Jegyezd meg, a semmi a tökéletesség legkönnyebben elérhető formája.

- kár, hogy az érzékelés, s vele én is
majd, hogy nem mindig ott vagyunk,
ahol a semminek kéne lennie.

- vagyis a semmi az mindig jövő idő, mert a semmit lejegyezni nem lehet,
miképp létezni sem utána.

- viszont akkor a szürke mégis egy szín. a semmit csak szürkének képzelheted el.

- a semmiről csak azok tudnak biztosat, akik végül nem születtek meg.

- végtelenül kevés szóval körül lehet írni. Bár legjobban akkor tudod elképzelni, ha eszedbe sem jut.

- te a múltban nem születtél meg, vagy a jövőben fogsz nem megszületni?

- épp most nem születek meg, hogy elmondhassam, amit tudok a semmiről. Csak, hogy ne félj, majd ha már nem leszel.