most alszom tán?
sipkám túl idétlen, hogy ébren legyek.
minden árnyalat gejl,
s a szivárvány is túl neon,
tudatalattim fölött egy érben;
- vagy holt ág? vasút meg peron?
várok még
most arannyal kivert lépcsőiden;
eszem, iszom.
így,
elnéptelenedve várok,
magam sem tudom kit, sem mikor,
egyszerű vágású disznó,
hogy mosolyog a giccses vágóhídon?
leteszem cilinderem a pultra.
frakkom szakadásán derülök;
- okos malac volt, kedveltem.
lassan átfő a csülök...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése