2013. június 11., kedd

öt óra

Kis láncbagós éjszakák. 
Felrángatom magamra az emberprémet.
Átfújtad mellkasomon a füstkarikát,
jelezvén, hogy nem élek,

csak kiengedsz mint a levegőt.
színem szivárog át a ruhán.
Magam vagyok a felejtés folyamata,
szívünk, mint az éjjel kitett kukák,
hajnalra ürülnek.

2013. június 5., szerda

Középen semmi

egy személyben a terapeutám,
és a dílerem.
elválaszt és összekovácsol.
nyugtatót ad és speedet.
álmomban álmatlansággal küzdök.
csókkal ébreszt, meg pofonnal.
illetve nem is aludtam, csak
nem bírtam ébren maradni.
a fájdalom amit nem akarsz
elhagyni,
az nem is fájdalom.

2013. június 2., vasárnap

Urbánus expozé IV.

(macskakő)

és akkor valaki írt 300 oldalt a szerelemről, amiből 299 oldal az örökkévalóságról szólt. a maradék egyben szót ejtettek istenről, meg az anyagszerűségről, persze az utolsó bekezdésben a kémiára fogtak mindent. meg, hogy végtére mindent ki lehet bírni amíg az ember szerelemben van. És hogy akkor ez valami szuper képesség. Vagy betegség. Minden esetre bele lehet halni. 'be van bizonyítva'

A végén összecsapták a könyvet, és a két matematikus pap udvarias kézfogás után, magányosan hazasétált. 

csak úgy porzott utánuk a macskakő. 

nekem meg kutya

2013. május 31., péntek

Idő

A szív, 
mint egy kilakoltatott postaládája,
roskad.

Emlékeimben tisztára moslak.

2013. május 26., vasárnap

Melankó

húsba lelket öl,
vasárnapi melankó - 
kihajtom a bordád,
az milyen jó. kiporolom
a szíved a hinta előtti vason.
hosszútávon megéri. 

egy ideig majd nem tudsz feküdni.
hason.

A Doktor láthatatlan barátja



-          az asztalon van, már vártam.
-          zárja ki kérem az ablakon túlra!
-          úgysem bír Addig a víz alatt maradni.
ez ilyen ösztön.
-          nyissa ki! Ki tudja nyitni ? látja?
-          ott van a csípős ködben a tinta ára.

nem fogadhatom el.

-          emelje feljebb az állát!
cipzáras artériák alatt fészkelő galamb.
nyúljon a szemfedél alá.
markolja meg magát, már ami maradt.

érzi, ahogy az izmok átfolynak az ujjai közt?

-          ön sajnos egyre kevésbé lesz
a felfogható fizika része.
-          van rá esetleg valami drog?
-          keresünk. de nem fog eltűnni a
fájdalom egésze.
-          azt a madarat kizárná kérem
az ablakon túlra?
-          elmondom újra.
nincs madár, nincs ablak, nincs ő,
 én sem vagyok.
-          akkor majd én kizárom magam.
már a madarat.
-          menjen csak. én még maradok.



Féreg




azon a fán virág helyett sebek nyílnak.
zsibbad az ínyem.
szétrakott lábak a város.
nemi szervek egymásba esnek,
fogan az esendőség.

öledbe hajtom fejem.
vagy még annál is beljebb.
bújni minden méhbe.
termékenyítik a sebeket a méhek,
vagy legyek.

húsgyümölcsben
szeplőtlen fogant
...